Még egy kicsit Peruröl
A földrajzi távolság természetesen akadályt jelent és határt szab az európaiak Peru iránti érdeklődésének. Azonban a közlekedési eszközök nemzetközivé válása, a spanyol nyelv feltartóztathatatlan terjedése, a kulturális tradíciók újraértékelése és az ökológiai gondolkodás világszintű fejlődése hozzájárult ahhoz, hogy ez a kezdeti akadály elháruljon, és tekintélyesen megnövekedjen az inkák országa iránt érdeklődő emberek száma.
Az európai közönség vélekedését még mindig olyan képzetek uralják, melyek szerint Peru egzotikus és a múltban elmaradott ország, állandó társadalmi konfliktusokkal és menthetetlen szegénységgel. A sztereotípiák azonban nem fedik a valóságot, hiszen arra hivatottak, hogy egyetlen egyszerűsítő definícióval jellemezzenek egy országot. Ez viszont Peru esetében lehetetlen.
Az ország, mely egy meghatározó kulturális ütközésből született, összetett és bonyolult képet mutat, mely napjainkban is igazolódni látszik. A spanyolok szemében a perui bennszülöttek barbár népséget alkottak, mert nem ismerték az írást, a kereszténységet, a pénzt, a vasat és a puskaport. A peruiak viszont a spanyolokat tartották barbárnak paráznaságuk, kegyetlenségük, fosztogatásuk és árulásuk miatt, valamint amiért lerombolták és kifosztották templomaikat, városaikat, magtáraikat.
E kezdeti kulturális ütközés feldolgozása napjainkig meghatározza az ország sorsát. A spanyolok érkezésével Peru elvesztette önállóságát, harmóniáját, egyensúlyát, de megkezdte nyitását a világ és az egyetemes tudás felé. A perui történész, Jorge Basadre a következő szavakkal fogalmazta ezt meg: Peru sajnos egy problémát, egy megoldandó kérdést jelent, de ugyanakkor, szerencsére, nagyszerű lehetőséget is.
A spanyolok és az indiánok közötti meghatározó találkozás eredményeképpen jelent meg Peru későbbi történetében az a nagyszámú afrikai népesség, melynek tagjai rabszolgaként kerültek a kontinensre, és végül a perui tengerparton telepedtek le. Később, a XVIII. században kínai kolónia is érkezett a jobb megélhetés reményében. Az ország keleti felében pedig, az Amazonas őserdejében számos etnikai csoportot találunk. Ezek a bennszülöttek szüntelen harcot folytatnak kulturális megértésükért, mely csakhamar érvényre jut, elsősorban hagyományos orvoslásuk hatékonyságának köszönhetően. (macskaköröm, curaré, sangre de grado, stb.)
Ez a varázslatos kulturális sokszínűség, mely magában foglal egy csökkenő európai népességet, andoki és amazóniai indiánokat, négereket, kínaiakat, és mindazokat, akik ezek keveredéséből születtek, az ország antropológiai gazdagságát adja. Ez egyrészről kifogyhatatlan lehetőségeket, másrészről viszont óriási kihívást jelent.
A változatosság Peruban az ökológiai terminusokban is kifejezésre jut. A világ egyetlen részén sem találkozunk a természeti környezet olyan változatosságával, mint Peruban. Bebizonyosodott, hogy a világon lévő környezeti tényezők 95%-a megtalálható ebben az országban.
Aki szeretne erről meggyőződni, annak csak egy utazásra kell vállalkoznia, és átszelni az országot nyugattól keletig. Kezdve a perui tengerpart sivatagával vagy annak néhány kellemes, homokos partokat maga mögött hagyó oázisával, majd folytatva az utat az Andok felé, megérkezve a hegyek közti völgyekbe, az örök tavasz birodalmába, 2000 méter magasan a tengerszint felett, ahol nappal csaknem kilenc órán át szikrázó napsütés van, és ahol a tengerbe futó gyors sodrású hegyi folyók gyakran okoznak természeti katasztrófát. Ezután felemelkedni az andoki fennsíkra, 3000 méter fölé, gyümölcsökben gazdag, mérsékelt éghajlatú, barátságos tájra találva, majd folytatni az utat a hegyvidéken 4500 méteres magasságban, ahol a zord éghajlati feltételek szép példáit mutatják a létért vívott küzdelemnek. Elég utalni a Puya Raymundi nevű kaktuszra, melyenek virágzására 100 évet kell várni, vagy a Yareta bokorra, mely hihetetlen ritmusban, évszázadok alatt fejlődik, s évente csupán egy minimétert növekszik. Az Andoknak ezen a területén a hegycsúcsokat örök hó borítja. Olyan csúcsok emelkednek itt, mint a „kétfejű” Huascaran vagy a szépséges Alpamayo, és itt laknak az andoki embereket oltalmazó istenek.
A havas csúcsokon túl az Andok keleti arca tárul az utazó elé, felhőkbe és esőbe burkolózva, melyet látva úgy tűnik, a valóság és a fantázia összemosódik. Végül a keleti, alacsony tájakon az Andok elveszik az amazóniai őserdőben.
Kerüljön be ennek az országnak a vérkeringésébe és ismerje meg természetét! Olyan kalandban lesz része, mely élvezetet és szórakozást nyújt, de egyúttal ismeretei bővítésére és felfedezésre is ösztönöz. Találkozhat nagyvárosokkal, melyek azért küzdenek, hogy a modernitást erősítsék, és ezer éves kultúrákkal, melyek próbára teszik eddigi meggyőződését és életfelfogását. Egyszóval, olyan világba csöppenhet, ahol az az érzés keríti hatalmába, hogy egy nyitott könyvet lapozgat, melybe az emberiség története van írva. |